A szubjektív bayesiánus konfirmációelmélet a tudományos módszer objektivitását a
kezdeti valószínűségek kimosódására alapozza. Ennek egyik feltétele, hogy az
igaz hipotézis nem 0 kezdeti valószínűséggel szerepeljen az ágens algebrájában,
így a bayesiánus irodalomban nagy figyelmet kap az algebra kellő mértékű
kibővítésének kérdése. Kevésbé vizsgált kérdés viszont, hogy mi történik, ha
a mégoly bő algebrában nem szereplő hipotézis szerint alakulnak a kísérleti
eredményeink. Ezt a kérdést a kimosódás érvének standard megfogalmazásában
felhozott érmefeldobásos példán megvizsgálva azt kapjuk, hogy a lehetséges
hipotézisek egy nagy osztályára a kimosódás akkor is megtörténik, ha az igaz
hipotézis nem szerepel az algebrában, méghozzá az ágens a saját hipotézisei
közül az igazhoz legközelebb esőt fogja konfirmálni. Ez arra utal, hogy a
bayesianizmusnak az algebra még szélesebb körű bővítését kell biztosítania.